Az Open Geospatial Consortium-nak, mely 1994-ben jött létre, és több mint 400 egyéb szervezet a tagja. Az OGC célja egy olyan kollaboratív szervezet fenntartása, mely felel és közösen tevékenykedik azért, hogy a térbeli adatok kezelésére, megosztására alkalmas szabványokat fejlesszenek és hozzanak létre.

OGC Web Feature Service funkciói támogatják a következő műveleteket: insert, update, delete, lock, query és discovery, olyan térbeli adatok kezelése során, melyek html alapúak. A WFS egy olyan interfészt kínál, mely lehetővé teszi térbeli információval kapcsolatos kérések közvetítését platformtól függetlenül a weben keresztül. Így például a felhasználó kérdésére a különböző térképes portálok egy képet küldenek, amit a felhasználó nem tud szerkeszteni, és nem tud térbeli elemzéseket végrehajtani rajta.

Az OGC WMS (Web Map Service) egy szabványos protokoll, amely segítségével a térképszerver térinformatikai adatbázison alapuló adatokat szolgáltat az interneten.
Az OGC-hez köthető még olyan fontos szabványok kidolgozása is, mint a KML (szintén xml alapú nyelv, mely a térbeli információk annotációjával és megjelenítésével foglalkozik 2D, és 3D-s térképeken), GML (xml formátumú szabvány a térbeli információk kezelésére), OWS (OGS Web Service Common), WCS (Web Calatog Service) stb. Az OGC tevékenységéhez kapcsolható még jó néhány ingyenes térinformatikai szoftver fejlesztése is.

A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek szabadon használható, másolható, terjeszthető, módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linuxoperációs rendszer és változatai (Ubuntu, Androidokostelefon platform stb.), a Mozilla Firefoxés Google Chrome böngésző, a LibreOffice(korábban OpenOffice.org) irodai csomag.

A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalati és kormányzati szféra ma ugyanolyan alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. A vállalatok többsége használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacsonyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlátozás nélküli használatát.

A közkincsként(public domain) kiadott forráskód szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez, vagy licenchez nem köti a felhasználást.

Nem számít szabad szoftvernek a szabad szoftverrel nem összeférhető korlátozásokat tartalmazó vagy hiányzó forráskódú ingyenes freeware vagy shareware program.

A szabad licencekáltalában előírják a licenc megőrzését a módosított változatokban is (ShareAlike), hogy a szoftver módosított változatai is szabadok maradjanak (angol szójátékkal, ezek a Copyleft licencek).

A BSD licencún. gyenge copyleft licenc a módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, ahogy a módosított forráskód közzétételét sem, ezért könnyedén beépíthetők zárt (nem nyílt forráskódú) programokba.

A FSF GNU GPL és GNU LGPL licence úgynevezett erős copyleft licenc: minden módosításra az eredeti licenc kell, hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható). Az LGPL programok annyi kedvezményt tartalmaznak a zárt programgyártók irányába, hogy a zárt programok meghívhatják az osztott LGPL-es programkönyvtárak függvényeit futásuk során.

A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL licencet.

Az utóbbi években a BI piacon is megjelentek az Open Source termékek. Jellemzően több kategóriája van az eszközöknek:

• Community Edition (FOSS):ez a közösségi változat, szabadon letölthető, átalakítható, ingyenes. Ez több esetben egy kezdeti ismerkedéshez elegendő, szűkebb funkcionalitású csomag, de néhány cég a teljes megoldását ilyen formában terjeszti.
• Commercial Edition(COSS): kereskedelmi változat, amely fizetős. Szerepel még Professional változat, vagy Enterprise változat néven is. A vásárlók vagy többlet funkcionalitást, nagyobb skálázhatóságot, vagy dokumentációt, illetve támogatást kapnak az árért.

Az Open Source korábban egyenlő volt azzal, hogy ugyan ingyenes, vagy olcsó az eszköz, de sok hozzáadott munka szükséges a használatba vételéhez. Ez mára már nem igaz, az Open Source eszközök is komplex szolgáltatásokkal rendelkeznek.

Open Source szoftverek fejlesztésével jellemzően az alábbi szakértő kategóriák foglalkoznak:

• Hobbi csoportok (magánemberként, baráti társaságként, egy adott téma iránt érdeklődve)
• Üzleti vállalkozások (fiatal cégek, amelyek jellemzően forrásszegények, de tele vannak ötletekkel és nyitottak a közösségi fejlesztésre)
• Tradicionális cégek (amelyek meglátják ennek a piacnak a lehetőségeit és szeretnék kihasználni).

Az Open Source eszközöket kibocsájtó cégek esetében gyakran nem lehet kapcsolattartót, konkrét vállalkozást találni, ezért számos esetben kockázatot hordoz egy ilyen eszköz alkalmazása.

Open Source eszközök Community változatát jellemzően olyan cégeknek ajánlják, amelyek:

• rendelkeznek elegendő olcsó erőforrással ahhoz, hogy naprakészen kövessék a hibajelentéseket, javításokat,
• kellően felkészültek nagy mennyiségű kód értelmezésére
•  vállalják az üzleti kockázatot egy-egy zsákutca esetén