Ezzel kezdődjön Tartalmazza Pontos kifejezésHasonló kifejezés
Kifejezés Meghatározás
Tematikus térkép

Valamely jelenség, tendencia ábrázolása a térképen, vagyis nem elsődlegesen a térképi információra vagyunk kíváncsiak, az csak ábrázolási segítsé.

Térkép elemek

Az objektumok helyzetének, méreteinek és alakjának leírása geometriai alapelemek segítségével történik. Ezek a:

  • pont,
  • vonal,
  • felület és az
  • ún. rácspontok.

Az alapelemek a „térképen belüli”kiterjedés szerint 0, 1, 2, és 3 dimenziójúak lehetnek.

Térkép formátumok

A térkép tárolási formája. Az előbbiekben már utaltunk rá, hogy ezek csak a tárolást szolgálják, a megjelenítéskor a viewerek átalakítanak minden formátumot raszteres képpé Az alábbi térkép típusok a legismertebbek.
1. ESRI Shape
A shapefile formátum egy nem topologikus térbeli és leíró adatok tárolására alkalmas formátum. Vagyis az alakzatok egymáshoz való kapcsolatát nem írja le, csak önmagában az alakzatokat. A geometriai alakzatok vektor grafikus módon tárolódnak. Támogatja a pont, a vonal és a terület megadását. A leíró információk dbase formátumban tárolódnak. Minden rekord 1:1 kapcsolatban áll a hozzá tartozó geometriai alakzattal.
2. GEOTIFF
A formátum geo-specifikus információk tárolása TIFF, vagyis Tagged Image Format formátumban. Raszteres formátumú tárolást biztosít.
3. WORLD IMAGE
A térképes információk raszteres, hagyományos szövegfájlokban történő tárolását teszi lehetővé, vagyis csak az információ található meg a szövegfájlban, a belső szerkezetét ismerni kell.
4. POSTGIS
PostGIS egy nyílt forráskódú programcsomag, a geografikus információkat PostgreSQL-ben tárolja. Elterjedt tárolási mód, mivel az adattárolás a relációs adatbázisban elfogadottabb. Vektorgrafikus tárolást tesz lehetővé.
5. GEOJSON
GeoJSON nyílt forráskódú programcsomag, amely többféle földrajzi információ tárolást támogat. Az adattárolás a JSON (JavaScript Object Notation) szabványon alapul. Az XML-hez hasonló leírókat tartalmaz, amelyek olvashatóak, értelmezhetőek. Támogatja az OGC szabványt.
6. OSM
Az OpenStreetMap XML alapú, nyílt forráskódú, vektor grafikus tárolású formátum. A műholdas helymeghatározáson alapuló térképes megoldások kapcsán jött létre.
 

Térkép réteg

A térképnézetet felépítő rétegek úgy képzelhetők el, mint egymásra helyezett átlátszó fóliák, ahol minden egyes témakörnek egy fólia felel meg.
Ilyen tematikus rétegek például az utcatérképeken a benzinkutak, éttermek jelzése, vagy az térképeken az területek jelzései.

  • Alaptérkép: ez egy speciális layer, amelyen minden alapértelmezésben szükséges információ megtalálható.
  • Rávetítés, vagy projekció: minden egyéb layer. Ezen már csak részinformációk találhatók és az alaptérképpel együtt használhatók.

Alaptérképből egyszerre egy lehet aktív, rávetítésből pedig akármennyi, a szerver kapacitásától függően. Az alaptérképnek célszerű globálisnak lennie.
A térképnek egy koordináta rendszere van, de lehet egymásra tenni többféle koordináta rendszerű térképet, a viewer konvertálja át közös koordináta rendszerré.
 

Térkép szolgáltatás, térkép szolgáltató

A térképek elkészítése, a leíró adatok összegyűjtése komplex és költséges feladat. Van néhány elterjedt térkép szolgáltatás, térkép szolgáltató, amelyre az alkalmazások általában épülnek. Ezek a szolgáltatók folyamatosan karbantartják a térképeket és többféle tematikus réteget is képesek ráhelyezni. Többnyire a web-en érhetők el a szolgáltatások. Bizonyos térképek – főként a nyílt forráskódú megoldások – tovább szerkeszthetőek, illetve lokálisan (adatbázisba, vagy fáljba) le is tölthetőek. Ennek előnye, hogy helyi hálózatban sokkal gyorsabb lehet a kiszolgálás.

  • Google Maps: A Google Térkép a Google által fejlesztett ingyenes internetes térképszolgáltatás. Az elérhető térképek és műholdfelvételek az egész Földet lefedik. 2005. október 6-a óta a Google Maps hivatalosan a Google Local név alatt érhető el. 2006. április 25. óta sok más európai ország között Magyarországról is elérhetők utcanévadatok, melyek 2007. május eleje óta kereshetők is
  • Bing Maps: a Microsoft internetes térképszolgáltatása a Bing keresőhöz
  • OpenStreetMap (OSM): egy szabadon felhasználható és szerkeszthető térkép az egész világról. A térképi adatok ingyenesen hozzáférhetőek egyéni és üzleti felhasználásra egyaránt.

A térkép szolgáltatás szükséges tulajdonságaira a későbbiekben még kitérünk az architektúra javaslat ismertetésekor.

Topológia

A topológia az objektumok és a geometriai alap -(építő-) elemek között fennálló, többirányú geometriai jellegű összefüggéseit (szomszédsági kapcsolatokat) írja le. Ezáltal a kapcsolat-ok leírásának igen fontos eleme. A digitális alaptérképi adatbázis (DAT) topológiailag strukturált.

Topológiai alapelemek:

  • csomópont,
  • él,
  • lap.

A topológiai alapelemek térbeli (abszolút) helyzetét maguk a geometriai alapelemek adják meg. Topológiai kapcsolatféleségek a topológiai alapelemek között:

  • "Alkotórész": azt fejezi ki, hogy valamely
    • csomópont pontszerű objektumot alkot, vagy
    • él egy egyszerű vonalszerű objektum részét képezi, vagy hogy
    • lap egyszerű felületszerű objektum részét képezi.
  • "Hovatartozás": Izolált csomópontnak, izolált szakasznak vagy izolált élnek valamely laphoz való tartozását fejezi ki.
  • "Kezdő csomópont", "záró csomópont": Valamely szakasz elejét, végét képező csomópont.
  • "Előre", "hátra": Valamely szakasz vagy él irányítottságának megtartását ("+" jel), ill. megváltoztatását ("-" jel) fejezi ki.

Topológiai kapcsolatféleségek az objektumok között:

  • „Befoglaló objektum”: Egyszerű vagy összetett objektumokat teljes mértékben magában foglaló, összetett objektum.
  • „Befoglalt objektum”: A „befoglaló” objektumban elhelyezkedő (az összetett objektumot alkotó)összetett vagy egyszerű objektumokat jelöli ki.
  • „Föléhelyezés”: Amikor valamely objektum prioritás tekintetében egy másik objektum fölé helyezendő.
  • „Aláhelyezés”: Amikor valamely objektum prioritás tekintetében egy másik objektum alá helyezendő.
  • A "föléhelyezés" és "aláhelyezés" topológiai kapcsolatokat két vagy több, egymás fölött egybeesően elhelyezkedő objektumra vagy objektum-részre láncszerűen alkalmazva a prioritás rendje (pl. hogy melyik objektumra érvényes vonaltípus kerüljön megjelenítésre) egyértelműen kijelölhető
Tulajdonosi szoftver

A tulajdonosi szoftverek esetében a licensz szerződés a szoftver egy adott példányának használatára jogosít fel. Vagyis a szoftver forrása és további fejlesztési joga az értékesítő/fejlesztő cég tulajdonában marad. A szoftver csomag nem tartalmazza a forráskódot, így az zárt és csak a fejlesztői által hozzáférhető. Hozzáfejlesztések, testreszabások is csak a fejlesztő cég által kiadott eszközökkel és módon lehetségesek (pl. SDK-k). Összességében a szoftverrel a felhasználó azt tudja tenni, amit a részére a funkciókon keresztül engedélyeztek. Ez a konstrukció nem zárja ki az ingyenességet, hiszen léteznek demók, illetve ingyenes használatú un. freeware programok.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy a tulajdonosi szoftverek megbízhatóbbak, jobb a verzió kontrolljuk, csatornázottabb a probléma visszacsatolásuk, színvonalasabb a dokumentációjuk. Mindez arra vezethető vissza, hogy ezeket a szolgáltatásokat a licensz díjból a gyártók képesek fedezni.

A tulajdonosi szoftverrel szemben állnak a nyílt forráskódú szoftverek, amelyek licenszelési politikája teljesen eltérő. Többnyire van ingyenes és díj ellenében adott termék és szolgáltatás a palettájukon és a forráskód elérhető, a fejlesztést „közösség” végzi. Ezekről az az általános vélekedés, hogy az ingyenes verziók nem megbízhatóak, nincs hozzá megfelelő dokumentáció, sem támogatás.

A zárt licenszelés miatt természetesen kialakult a tulajdonosi szoftvereknek az illegális terjesztése is, ami egy fontos érve az opensource, vagyis nyílt forráskód híveinek a nyílt terjesztés mellett.

Sok esetben a tulajdonosi szoftverek hátránya, hogy saját ötleteket, igényeket nehézkesen lehet benne megvalósítani, illetve ha ezt a tulajdonosától követés keretében igényeljük, akkor annak ára igen magas és átfutási ideje is hosszú. A nagy tulajdonosi szoftver gyártók évekre előre megtervezett verzió követési tervvel rendelkeznek, ebben egy felhasználó igényeit nagyon nehéz áthelyezi, sok esetben megvalósítani.

Egy másik, sokszor jogos ellenérv a tulajdonosi szoftverekkel szemben, hogy gyakran visszaélnek a helyzeti előnyükkel. Csábító új funkciókat helyeznek el, vagy nem támogatnak egy-egy korábbi verziót, ezzel rákényszerítik az ügyfeleket az új kiadásokra.

A magyarországi helyezet annyiban speciális, hogy a gazdasági és vállalati méretek meg sem közelítik az USA szintjét, amelyhez a licensz árakat és az engedmény konstrukciót igazítják. Sok esetben gondolnak erre a tulajdonosok és környezethez igazítják az árakat, mégis az a tapasztalat, hogy a tulajdonosi szoftverek licensz árait, különösen a BI eszközökét, magyar viszonylatban csak nagy méretű cégek, vállalatok tudják kigazdálkodni. A kisebb vállalatok gyakran „trükköznek” a licenszekkel, valójában több felhasználó éri el az eszközt, mint ahányat megvásároltak,

A nyílt forráskód, mint versenytárs megjelenésével a tulajdonosi szoftverek is lépés kényszerbe kerültek. Ma már sok, korábban igen drága szoftver könnyített verziója érhető el ingyenesen.

Az érvek a tulajdonosi, illetve opensource ellen és mellett számosak, minden esetben a konkrét helyzet súlyozása adhatja meg, hogy melyiket kell alkalmazni.