| Kifejezés | Meghatározás |
|---|---|
| Kliens oldali GIS funkciók | A térképes megjelenítők felhasználó oldalon biztosítanak szolgáltatásokat, csak példaszerűen az alábbiak a fontosabbak ezek közül:
|
| Konfigurálás | Az a folyamat, amely során egy kész megoldást, alkalmazást az adott vállalathoz igazítják. Ez jelentheti az IT környezethez való illesztést (pl. IP címek, elérések, felhasználók bevitele), de jelentheti a sajátosságokhoz való igazítást is (pl. számla formátum testreszabása). Ide tartozhatnak akár esztétikai igények is, pl. logo beillesztése, színezés, képernyő formátum átalakítása. Nem szoftver fejlesztést takar, hanem olyan kívülről megadható paraméterek beállítását, amellyel az alkalmazás működése illeszkedik a vállalat adottságaihoz. |
| Közigazgatási hierarchia | Egy adott ország hivatalos területfelosztása, amely többnyire hierarchikus. Egy adott szinten a területek nem fedik egymást és mindig kiadják a felette lévő szint elemét. Magyarország közigazgatási hierarchiája: Ország->Régió>Megye->Járás->Település Ettől eltérő hierarchiával dolgozhatnak a vállalatok. Például saját régós beosztással, amely illeszkedik a vállalat kapcsolatrendszeréhez és belső felépítéséhez. |
| Lefúrás | Elemzéskor használt művelet. Egy összevont szint részletezése, kibontása. Például egy éves összeg megtekintése havonta, majd egy hónap megtekintése naponta. A lefúrás általában hierarchiák mentén történik. Egy alap hierarchia a dátum. De lehetnek más hierarchiák is, például földrajzi, vagy termékcsoportos, vevőcsoportos. |
| Marker | A térképen ábrázolt adott pont a térképes alkalmazások többségében megjelölhető valamely ikonnal. A megjelölést végezheti a felhasználó a kliens funkciók segítségével, illetve megjelenhet a tematikus rétegen, előre megjelölt pontként. |
| OGC szabvány |
Az Open Geospatial Consortium-nak, mely 1994-ben jött létre, és több mint 400 egyéb szervezet a tagja. Az OGC célja egy olyan kollaboratív szervezet fenntartása, mely felel és közösen tevékenykedik azért, hogy a térbeli adatok kezelésére, megosztására alkalmas szabványokat fejlesszenek és hozzanak létre. |
| Open Source Software (OSS) | A szabad vagy nyílt forráskódú szoftverek szabadon használható, másolható, terjeszthető, módosítható számítógépes programok. Ilyen például a GNU/Linuxoperációs rendszer és változatai (Ubuntu, Androidokostelefon platform stb.), a Mozilla Firefoxés Google Chrome böngésző, a LibreOffice(korábban OpenOffice.org) irodai csomag. A nyílt forráskódnak növekvő szerepe van az informatikában. A vállalati és kormányzati szféra ma ugyanolyan alternatívának tekinti a nyílt forráskódú szoftvereket, mint a zárt programokat. A vállalatok többsége használ már nyílt forráskódot, az okok között első helyen említve a szabad szoftverek alacsonyabb birtoklási költségét (TCO), gyártófüggetlenségét, nyílt szabványokon alapuló működését és korlátozás nélküli használatát. A közkincsként(public domain) kiadott forráskód szabad szoftver, mivel semmiféle engedélyhez, vagy licenchez nem köti a felhasználást. Nem számít szabad szoftvernek a szabad szoftverrel nem összeférhető korlátozásokat tartalmazó vagy hiányzó forráskódú ingyenes freeware vagy shareware program. A szabad licencekáltalában előírják a licenc megőrzését a módosított változatokban is (ShareAlike), hogy a szoftver módosított változatai is szabadok maradjanak (angol szójátékkal, ezek a Copyleft licencek). A BSD licencún. gyenge copyleft licenc a módosított kód egészére nem követeli meg az eredeti licencet, ahogy a módosított forráskód közzétételét sem, ezért könnyedén beépíthetők zárt (nem nyílt forráskódú) programokba. A FSF GNU GPL és GNU LGPL licence úgynevezett erős copyleft licenc: minden módosításra az eredeti licenc kell, hogy vonatkozzon (illetve az LGPL kód kivételesen GPL-ként is kiadható). Az LGPL programok annyi kedvezményt tartalmaznak a zárt programgyártók irányába, hogy a zárt programok meghívhatják az osztott LGPL-es programkönyvtárak függvényeit futásuk során. A Microsoft 2007-ben fogadtatta el az OSI-val két nyílt forráskódú licencét, az Ms-PL és az Ms-RL licencet. Az utóbbi években a BI piacon is megjelentek az Open Source termékek. Jellemzően több kategóriája van az eszközöknek:
Az Open Source korábban egyenlő volt azzal, hogy ugyan ingyenes, vagy olcsó az eszköz, de sok hozzáadott munka szükséges a használatba vételéhez. Ez mára már nem igaz, az Open Source eszközök is komplex szolgáltatásokkal rendelkeznek. Open Source szoftverek fejlesztésével jellemzően az alábbi szakértő kategóriák foglalkoznak:
Az Open Source eszközöket kibocsájtó cégek esetében gyakran nem lehet kapcsolattartót, konkrét vállalkozást találni, ezért számos esetben kockázatot hordoz egy ilyen eszköz alkalmazása. Open Source eszközök Community változatát jellemzően olyan cégeknek ajánlják, amelyek:
|
| Projekció | A GIS támogató eszközökben az alkalmazott koordináta rendszert projection (kivetítés) névvel is használják. |
| Rasztergrafika | A rasztergrafika, másként pixelgrafika olyan digitális kép, ábra, melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk. Előnyei: Egyszerű adatszerkezet; egyszerű algoritmus; gyors feldolgozás; fotótechnikai trükköknél jól alkalmazható. Hátrányai: az adatállomány nagy méretű; rögzített felbontás; nagyításnál a minőség romlik. A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket mátrix-szerűen elrendezett képpontokból, pixelekből építik fel. A sorokat és oszlopokat alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből a pontokból áll össze a rajz. A bitmap grafika (vagy rasztergrafika) egy kép tartalmát egy négyzetrácson elhelyezkedő színes képpontok összességeként, ún. pixelekkel írja le. |
| Szűrés | Az adathalmazból bizonyos feltételek megadásával egy rész halmaz kiválasztása. Főként elemzésnél végzett tevékenység, mivel a nagy adathalmazt nehezen lehet áttekinteni. Így szükséges egy kisebb halmaz kiválasztása, amelyet az elemző már tud értelmezni. |
| Tematikus térkép | Valamely jelenség, tendencia ábrázolása a térképen, vagyis nem elsődlegesen a térképi információra vagyunk kíváncsiak, az csak ábrázolási segítsé. |
| Térkép elemek | Az objektumok helyzetének, méreteinek és alakjának leírása geometriai alapelemek segítségével történik. Ezek a:
Az alapelemek a „térképen belüli”kiterjedés szerint 0, 1, 2, és 3 dimenziójúak lehetnek. |
| Térkép formátumok |
A térkép tárolási formája. Az előbbiekben már utaltunk rá, hogy ezek csak a tárolást szolgálják, a megjelenítéskor a viewerek átalakítanak minden formátumot raszteres képpé Az alábbi térkép típusok a legismertebbek. |
| Térkép réteg |
A térképnézetet felépítő rétegek úgy képzelhetők el, mint egymásra helyezett átlátszó fóliák, ahol minden egyes témakörnek egy fólia felel meg.
Alaptérképből egyszerre egy lehet aktív, rávetítésből pedig akármennyi, a szerver kapacitásától függően. Az alaptérképnek célszerű globálisnak lennie. |
| Térkép szolgáltatás, térkép szolgáltató | A térképek elkészítése, a leíró adatok összegyűjtése komplex és költséges feladat. Van néhány elterjedt térkép szolgáltatás, térkép szolgáltató, amelyre az alkalmazások általában épülnek. Ezek a szolgáltatók folyamatosan karbantartják a térképeket és többféle tematikus réteget is képesek ráhelyezni. Többnyire a web-en érhetők el a szolgáltatások. Bizonyos térképek – főként a nyílt forráskódú megoldások – tovább szerkeszthetőek, illetve lokálisan (adatbázisba, vagy fáljba) le is tölthetőek. Ennek előnye, hogy helyi hálózatban sokkal gyorsabb lehet a kiszolgálás.
A térkép szolgáltatás szükséges tulajdonságaira a későbbiekben még kitérünk az architektúra javaslat ismertetésekor. |
