Ezzel kezdődjön Tartalmazza Pontos kifejezésHasonló kifejezés
Kifejezés Meghatározás
Topológia

A topológia az objektumok és a geometriai alap -(építő-) elemek között fennálló, többirányú geometriai jellegű összefüggéseit (szomszédsági kapcsolatokat) írja le. Ezáltal a kapcsolat-ok leírásának igen fontos eleme. A digitális alaptérképi adatbázis (DAT) topológiailag strukturált.

Topológiai alapelemek:

  • csomópont,
  • él,
  • lap.

A topológiai alapelemek térbeli (abszolút) helyzetét maguk a geometriai alapelemek adják meg. Topológiai kapcsolatféleségek a topológiai alapelemek között:

  • "Alkotórész": azt fejezi ki, hogy valamely
    • csomópont pontszerű objektumot alkot, vagy
    • él egy egyszerű vonalszerű objektum részét képezi, vagy hogy
    • lap egyszerű felületszerű objektum részét képezi.
  • "Hovatartozás": Izolált csomópontnak, izolált szakasznak vagy izolált élnek valamely laphoz való tartozását fejezi ki.
  • "Kezdő csomópont", "záró csomópont": Valamely szakasz elejét, végét képező csomópont.
  • "Előre", "hátra": Valamely szakasz vagy él irányítottságának megtartását ("+" jel), ill. megváltoztatását ("-" jel) fejezi ki.

Topológiai kapcsolatféleségek az objektumok között:

  • „Befoglaló objektum”: Egyszerű vagy összetett objektumokat teljes mértékben magában foglaló, összetett objektum.
  • „Befoglalt objektum”: A „befoglaló” objektumban elhelyezkedő (az összetett objektumot alkotó)összetett vagy egyszerű objektumokat jelöli ki.
  • „Föléhelyezés”: Amikor valamely objektum prioritás tekintetében egy másik objektum fölé helyezendő.
  • „Aláhelyezés”: Amikor valamely objektum prioritás tekintetében egy másik objektum alá helyezendő.
  • A "föléhelyezés" és "aláhelyezés" topológiai kapcsolatokat két vagy több, egymás fölött egybeesően elhelyezkedő objektumra vagy objektum-részre láncszerűen alkalmazva a prioritás rendje (pl. hogy melyik objektumra érvényes vonaltípus kerüljön megjelenítésre) egyértelműen kijelölhető
Tulajdonosi szoftver

A tulajdonosi szoftverek esetében a licensz szerződés a szoftver egy adott példányának használatára jogosít fel. Vagyis a szoftver forrása és további fejlesztési joga az értékesítő/fejlesztő cég tulajdonában marad. A szoftver csomag nem tartalmazza a forráskódot, így az zárt és csak a fejlesztői által hozzáférhető. Hozzáfejlesztések, testreszabások is csak a fejlesztő cég által kiadott eszközökkel és módon lehetségesek (pl. SDK-k). Összességében a szoftverrel a felhasználó azt tudja tenni, amit a részére a funkciókon keresztül engedélyeztek. Ez a konstrukció nem zárja ki az ingyenességet, hiszen léteznek demók, illetve ingyenes használatú un. freeware programok.

A köztudatban az a nézet terjedt el, hogy a tulajdonosi szoftverek megbízhatóbbak, jobb a verzió kontrolljuk, csatornázottabb a probléma visszacsatolásuk, színvonalasabb a dokumentációjuk. Mindez arra vezethető vissza, hogy ezeket a szolgáltatásokat a licensz díjból a gyártók képesek fedezni.

A tulajdonosi szoftverrel szemben állnak a nyílt forráskódú szoftverek, amelyek licenszelési politikája teljesen eltérő. Többnyire van ingyenes és díj ellenében adott termék és szolgáltatás a palettájukon és a forráskód elérhető, a fejlesztést „közösség” végzi. Ezekről az az általános vélekedés, hogy az ingyenes verziók nem megbízhatóak, nincs hozzá megfelelő dokumentáció, sem támogatás.

A zárt licenszelés miatt természetesen kialakult a tulajdonosi szoftvereknek az illegális terjesztése is, ami egy fontos érve az opensource, vagyis nyílt forráskód híveinek a nyílt terjesztés mellett.

Sok esetben a tulajdonosi szoftverek hátránya, hogy saját ötleteket, igényeket nehézkesen lehet benne megvalósítani, illetve ha ezt a tulajdonosától követés keretében igényeljük, akkor annak ára igen magas és átfutási ideje is hosszú. A nagy tulajdonosi szoftver gyártók évekre előre megtervezett verzió követési tervvel rendelkeznek, ebben egy felhasználó igényeit nagyon nehéz áthelyezi, sok esetben megvalósítani.

Egy másik, sokszor jogos ellenérv a tulajdonosi szoftverekkel szemben, hogy gyakran visszaélnek a helyzeti előnyükkel. Csábító új funkciókat helyeznek el, vagy nem támogatnak egy-egy korábbi verziót, ezzel rákényszerítik az ügyfeleket az új kiadásokra.

A magyarországi helyezet annyiban speciális, hogy a gazdasági és vállalati méretek meg sem közelítik az USA szintjét, amelyhez a licensz árakat és az engedmény konstrukciót igazítják. Sok esetben gondolnak erre a tulajdonosok és környezethez igazítják az árakat, mégis az a tapasztalat, hogy a tulajdonosi szoftverek licensz árait, különösen a BI eszközökét, magyar viszonylatban csak nagy méretű cégek, vállalatok tudják kigazdálkodni. A kisebb vállalatok gyakran „trükköznek” a licenszekkel, valójában több felhasználó éri el az eszközt, mint ahányat megvásároltak,

A nyílt forráskód, mint versenytárs megjelenésével a tulajdonosi szoftverek is lépés kényszerbe kerültek. Ma már sok, korábban igen drága szoftver könnyített verziója érhető el ingyenesen.

Az érvek a tulajdonosi, illetve opensource ellen és mellett számosak, minden esetben a konkrét helyzet súlyozása adhatja meg, hogy melyiket kell alkalmazni.

Ügyviteli folyamat

Az ügyvitel egy vállalat munkafolyamatait végigkísérő tevékenységek rendszere. A munkafolyamatok lehetnek a termeléshez köthetők, vagy külső kapcsolatokhoz kötődők, illetve az adminisztrációt támogató folyamatok egyaránt. Például ilyen munkafolyamat a beszerzés, értékesítés, termék előállítás, bérszámfejtés, számvitel.

A munkafolyamatokat informatikai rendszerek, eszközök támogatják. Ezekben rögzítik a felhasználók az adott munkafolyamathoz kapcsolódó adatokat, ezek állítják elő azokat az outputokat, amelyek egy adott lépéshez szükségesek (pl. számlázás). Az IT támogatás nem feltétlenül egy alkalmazást jelent, lehet egyszerű nyilvántartás is (pl. gépkocsi elszámolás Excel segítségével).

Vektorgrafika

A vektorgrafika olyan képábrázolási módszer az informatikában, ami a képet geometriai alakzatokból állítja elő. A geometriai alakzatok (szakaszok, sokszögek, körök, ívek, paraméteres görbék,...) koordinátákkal és egyenletekkel vannak megadva. Hangsúlyozni kell, hogy a vektoros ábrázolás tárolási formátum, a kép megjelenítésekor (akár képernyőn, akár hagyományos nyomtatón) rasztergrafikus formátumba alakítjuk, hiszen mind a monitorok, mind a nyomtatók pixelekből állítják össze a képet.
Vegyünk például egy r sugarú kört. Ennek felrajzolásához az alábbi adatokra van a programnak szüksége:

  1. a sugár (r)
  2. a középpont helye
  3. a vonal stílusa (például folytonos, szaggatott stb.) és színe (esetleg áttetsző)
  4. zárt alakzatnál a körbezárt terület kitöltési stílusa és színe (esetleg áttetsző)

Ebben az esetben a vektorgrafika előnyei a rasztergrafikával szemben az alábbiak:

  • Minimális memóriaigény a nagy raszterképekhez képest (a memóriaigény nem függ az objektum méreteitől)
  • Tetszőlegesen nagy kinagyítás sem torzítja el a kört, míg raszterkép esetén nagyításkor eltűnik az alakzat görbe volta.
  • A vonalvastagságnak nem kell a nagyítással arányosan nőni, szemben a raszterképekkel.
  • Az alakzatok méretei (paraméterek) tárolhatók és így később megváltoztathatók. Ez azt is jelenti, hogy az objektumok mozgatása, nagyítása-kicsinyítése, forgatása, kitöltése stb. nem megy a pontosság rovására. Ezen túlmenőleg lehetséges az adatok tárolása eszközfüggetlen egységekben, ez lehetővé teszi az optimális raszterizálást.

Tipikus primitív alakzatok:

  • vonalak és vonalláncok
  • sokszögek
  • körök és ellipszisek
  • Bezier görbék és spline-ok
  • szöveg (A számítógépes betűket, például a TrueType fontokat Bezier görbék írják le.)


Műveletek:

A vektorgrafikus szerkesztő programok általában lehetővé teszik az objektumok forgatását, mozgatását, tükrözését, nyújtását, általában affin transzformációit, a megrajzolás sorrendjét, és azt, hogy az egyszerű objektumokból sokkal bonyolultabbakat lehessen szerkeszteni.
Bonyolultabb feladat halmazműveletek elvégzése zárt objektumokon (unió, metszet, különbségképzés stb.)
A vektorgrafika ideális egyszerű vagy kompozit rajzok készítésére, ami eszközfüggetlen és nem igényel fotorealisztikus megjelenítést. Például a PostScript és PDF lapleíró nyelv vektorgrafikus.
 

Vizualizáció

Olyan informatikai eszközöket, funkciókat takar, amelyek az adatmegértést, értelmezést, áttekintést segítik. Főként képernyős megjelenítés, vagy riportok formájában történik. Az ezekkel kapcsolatos IT feladatokat is vizualizációnak nevezhetjük.

WMS protokoll

Az OGC által kialakított szabvány, amely tartalmazza a különböző térkép szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeket, amelyeket a térkép szolgáltató szervernek ki kell szolgálnia.
Kérés típusok például:

  • GetCapabilities – rendelkezésre álló layereket és tulajdonságaikat adja meg (koordináta rendszer, áttetszőség, URI-k)
  • GetMap – a térkép képét adja, a paraméterei szélesség, magasság, koordináta rendszer, megjelenési stílus, kép formátum
  • GetFeatureInfo –a jelölésekkel rendelkező térkép rétegek pontjairól, ha az lekéerdezhető. szolgáltat információt. (Pl. vendéglátó egység neve, nyitvatartása stb.)
  • DescribeLayer –layer leírás
  • GetLegendGraphic – a térkép elemek értelmezéséhez tartozó magyarázat képe

A WMS szerver általában bitmap formátumot ad vissza (PNG, GIF, JPEG), de vektorgrafikus szolgáltatásai is vannak, ahol leírhatók a pontok, vonalak, görbék, szövegek adhatók meg.
 

XYZ protokoll

Az XYZ Company által kialakított térkép szolgáltatásokat kiszolgáló 3D szabvány. Nemcsak térképekben, de egyéb grafikus alkalmazásokban (pl. játékok, szimulációk) is használatos. A különbség abban van, hogy a hagyományos térkép kiszolgálók kétdimenziósak, tehát egy pontnak két koordinátája van: xy. Ezzel szemben az XYZ protokoll kezelni tudja a magasságot is.